Eladó parasztház

Eladó parasztház a Balaton partján, a Balaton-felvidéken, a Bakonyban

Parasztházak, eladó parasztház a Balaton déli, a Balaton keleti, a Balaton északi, a Balaton nyugati partján, a Balaton régióban, a Balaton-felvidéken és a Bakonyban

Parasztházak, eladó parasztház a Balaton partján, Balaton-felvidéken, és a Bakonyban

A mezőgazdasági növénytermesztéssel, állattartással foglalkozók kifejlesztették életmódjuknak leginkább célszerű és praktikus házat, a parasztházat. Helyiségek: szoba, konyha, kamra. Ebből fejlődött a későbbiekben a bővített parasztház.

A parasztház, népi építészetünk, szerves része. A parasztházak építése, a honfoglalást követően kezdődött, és alakult ki, az egyszerűtől a jelenlegi formákig. A parasztház, tájegységenként változott, attól függően, milyen helyi építési anyag állt rendelkezésre. Az egylakásos lakóház a gazdálkodási tevékenység, a paraszti életforma színtere. A tájegységenként kialakult háztípusok: északi parasztház típus, keleti parasztháztípus, közép - magyar háztípus és nyugati háztípus. 

Volt, aki a termőföldjén, a telkén összeszedett kövekből, volt, aki földből épített parasztházat. Parasztház építésére, legjobb volt a vályogtalaj. Kevés vízzel összekeverve, gyúrható sár lett belőle, melyhez helyi szálas anyagot (törek, pelyva) keverve, pallók közé verve, tömve, vagy vályogtéglát készítve, majd a kiszáradását követően, sárba rakva, remek falak készültek belőle.

A klasszikus 3 osztatú parasztház részei: tormác vagy gádor, pitvar, tiszta szoba, füstös konyha a járható szabad kéménnyel, kamra. A parasztház 60 - 70 cm vastag tömés vagy vályogfalai kiváló épületfizikai tulajdonsággal rendelkeztek, télen meleg, nyáron hűvös volt benne. A parasztház, kezdetben 2 helyiségből állt, szobából és konyhából, idővel a konyhához, kamra lett hozzáépítve. Ekkor jött létre a klasszikus háromosztatú parasztház. A képen, egy korábban árult, két-osztatú parasztház konyhája látható, a tűzhellyel.

Magyarpolány, Petőfi utcája, a régi faluszerkezetet felidéző Europa Nostra-díjas (1993) utca 43 tornácos parasztháza országos, további 40 épület pedig helyi műemléki védettséget élvez. A bakonyi népi építészet fő jellemzője a boltozatos tornác, a mellvédes, oszlopos, 2 - 4 osztatú hosszú kőház, mely megfelel a régi családi viszonyoknak.

A szláv népek és a svábok betelepítése jót tett a parasztházak fejlődéséhez. A hosszú, utcára merőleges hossztengelyű parasztházak különféle helyiségei egymás végébe lettek toldva, ajtóik zömmel kinyíltak a szabadba. A bejáratok védelmére, faoszlopos, vagy falazott tornácokat, gádorokat építettek. A képen, sváb parasztházak láthatók. 

A képen a falusi életmódhoz kialakult parasztporta elrendezése látszik. A tűzfalas házak nyeregtetős házak gyakori megjelenési formája, vályoggal, téglával, kővel felfalazott, két padlásszellőzővel. A Bakonyban, a Balaton-felvidéken gyakori, de a későbbi faluépítészet is szerette, a tetőtér beépítések végfalaként a macskalépcsős tűzfalakat.

A parasztházak utcai homlokzatát, gyakran évszámok, monogramok, címerek, virágminták díszítik. Van túlnyúló ereszű parasztház és van oromfalas, sokféle kialakításban. A parasztházba a tornácról (folyosó, gádor, ámbitus, gang) lehet megközelíteni a helyiségeket. A parasztház födémszerkezete általában fagerendás, később mestergerenda erősítéssel.

A korábban épített parasztházaknál nem volt ritka a falazott cseh süveg téglaboltozat, erősített boltívvel. Ezen a födémen száradt a termény. A parasztház tornáca, tetőszerkezettel lefedett és toldalékként más hajlásszögű tetősíkkal. Anyaga négyzetes faoszlop, esztergált tölgy. Díszített oszlopfejes, szoknyás – rácsos, karpántokkal merevített.

A falazott tornác, árkádíves és egyenes záródású. Vegyes szerkezetű, falazott tégla, kő, oszlopok felett fa gerenda, díszítések. Az oszlopok közei lehetnek nyitottak, felfalazott mellvéd, vagy deszkázott, félajtóval nyithatóan. A parasztház udvara, a gazdálkodó életforma tere: termelő, tároló, és közlekedő terület.

Az élettér el volt kerítve, vagy csak a használattal elkülönítve különböző részekre tagolódott: előkert, virágoskert, veteményeskert. Aztán volt a tiszta udvar kúttal, tárolókkal, műhellyel. Ezt követte a gazdasági udvar, az istállóval, disznóóllal, árnyékszékkel, trágyadombbal, szénapajtával, kocsiszínnel, gyümölcsössel. Legvégül a csűr (pajta), a csépeletlen szálas gabona tárolására szolgáló gazdasági épület, helyet adva az egyéb szálas takarmánynak, töreknek, szalmának.

A csűr kettős kapuja olyan nagy, hogy egy rakott szekér átfér rajta. Szerkezete favázas, boronafalas, deszkafalú, vagy vályog falazatú. A csűr ilyen fajta kialakítása különösen megfigyelhető a Balaton-felvidéki Vöröstón, a Fő utca mindkét oldalán.