Balatonföldvár

Balatonföldvári ingatlanok, eladó ingatlan Balatonföldváron

Keresünk - kínálunk, fizetőképes,- korrekt Vevőink részére balatonföldvári eladó ingatlanokat, házakat, lakásokat, nyaralókat, üdülőket, apartmanokat, telkeket, közvetlen vízparti, vízpart közeli, valamint panorámás ingatlanokat Balatonföldváron, Balatonfőldvár környékén. Eladóinknak a balatonföldvári eladó ingatlan nyilvántartásba vétele - nyilvántartása, Vevőinknek a balatonföldvári eladó ingatlan címe ingyenes.

 

Balatonföldvári ingatlanok választéka, eladó ingatlan Balatonföldváron, Balatonföldvár környékén

E honlapon, eladó balatonföldvári ingatlanok (házak, lakások, nyaralók, hétvégi házak, üdülők, apartmanok, telkek) közvetítési lehetőséget biztosítok tulajdonosoknak, Balatonföldváron. Minél több helyen hirdeti Ön ingatlanát, annál nagyobb az eladás esélye.

Az eladó balatonföldvári ingatlanok honlap, nagyképes, reklámoktól mentes, részletes adatokat közlő hirdetései, igazi felhasználói élményt kívánnak nyújtani az érdeklődőknek.

A hagyományos médiákat, lassan kiszorítja az internet. A Vevők többsége is, kényelmesen az otthonából, az internetet böngészve keresgéli az eladó balatonföldvári ingatlanokat, ezért az Ön eladó ingatlanának hirdetése, nem hiányozhat az internetes felületekről. Egy eladó ingatlan a vevők számára nem látható, ha azt, nem hirdetik a világhálón.

Az Ön érdeke is azt kívánja, hogy minél több internetes felületen hirdesse eladó ingatlanát. A honlapra ingatlanhirdetést, csak az oldal adminisztrátora tölthet fel. Tudomásom szerint, a honlapon szereplő eladó balatonföldvári ingatlanok hirdetéseiben, minden információ hiteles és naprakész.

Balatonföldvár, a Balaton parti települések könnyen megszerethető települése. A Balaton déli partján, Szántód és Balatonszárszó között található. A délnyugatra fekvő Kőröshegy felé a felszín emelkedik. Balatonföldvár megközelíthető az M7-es autópályán, a 7-es főúton, illetve a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonalon és a 6505-ös közútról Kőröshegyen bekanyarodva, a Dózsa György utcába is elérhető. 

Régészeti leletek szerint már a 4. században kelta földvár állt területén, amely a helység névadója. Földvárnak első írásos említése a 11. századból származik, majd 1358-ból. A 17–19. században Földvár-puszta néven jelzik a térképek. Valójában Kőröshegy pusztája ebben az időben.

Balatonföldvár területeinek legnagyobb része családi házas lakóövezet, a többi a nyaraló és üdülőközösséget kiszolgáló üdülőházas és társasüdülő építésére alkalmas üdülőépületes övezet. A Balatontól távolabb található falusias lakóövezet is.

A fürdőtelepet a 19. század végén a gróf Széchényi család alapította. Gróf Széchényi Viktor gyámja, gróf Széchényi Imre, felparcellázta a korábbi pusztát. Parkot hozott létre, amelyet Spur István mérnök és Schilhán József kertész készítettek el. 1896-ban nyitották meg hivatalosan a fürdőtelepet.

Ekkor már negyven szép villa állt a településen. Kedvelt üdülőhely lett az arisztokrácia és magas hivatali, katonai körökben. A két világháború között jelentősen fejlődött. 1948-ban vált ki Kőröshegy anyatelepülésből és lett önálló község. 1985-ben nagyközségi rangra emelkedett. 1992-ben kapott városi jogot. 1894-re készült el Széchényi Imre költségén a gyógyüdülésre szánt, mintegy 70 holdas parkkal körülvett fürdőtelep, amelynek hivatalos megnyitására 1896-ban került sor. Ebben az időben már negyvennél is több, remek építészeti megoldásokat mutató villa gyönyörködtette a vendégeket.

A Kelta sétány mentén, a dombtetőn 1897-re épült fel a község kápolnája. A földvári Balaton-part népszerű lett az arisztokrata társaság, valamint a magas rangú hivatalnokok és katonatisztek körében. Balatonföldvár Balaton-parti sávja, a 7-es út és a Balaton közötti területrészek kialakítása ettől lényegesen eltér. Itt meglehetősen vegyes beépítést találunk, a különböző fejlődési korszakok szokásainak, divatjának megfelelően.

Ebben a sávban találhatók meg a hetvenes ével óta épült nagyobb szálloda-együttesek tömbtelkei is. A város ingatlanjai legnagyobb részben magántulajdonban vannak, a köztulajdont a közterületeken és a közintézményeken kívül 12 bérlakás, és néhány üzlethelység képviseli.

A fürdőhely további fejlesztéséhez nagy lendületet adtak a 19. század végi parcellázások. A 19-20. század fordulóján már több jó hírű vendéglő, vízparti kávéház, strand, hajókikötő várta a vendégeket, volt postája, gyógyszertára és saját orvosa az üdülő településnek. A 20. század elejére a Balaton egyik legszebb és legelőkelőbb fürdő- és nyaralótelepe jött létre Földváron.

Az első világháború után, amikor az Adriai-tengerpart elvesztését követően jelentősen nőtt az érdeklődés a Balaton iránt, a déli part nyaraló helyei közül Balatonföldvár lett a legkeresettebb, s ez újabb lendületet adott a fürdőhely további fejlődésének. 1948-ra közigazgatásilag is önálló településsé vált.

A második világháború után a nyaralótelep, a part menti sáv összefüggő üdülőterületté alakult, a víztől távolabb pedig felépültek az állandó lakók házai. A helyi igények kielégítése mellett egyre inkább megnőtt a község kistérségi szerepe, számos szolgáltató cég választotta Balatonföldvárt székhelyéül.

Balatonföldvár épületállományának többségét a lakóépületek teszik ki. A város lakóépület-állománya meglehetősen vegyes. A terület nagy részét elfoglaló kertvárosias lakóterületeken ehhez csatlakozva újabb – a hatvanas-hetvenes években épült családi házak határozzák meg az utcaképet, míg a Kőröshegy felőli régi falusi területeken elsődlegesen a 20 század első felében épült házak korszerűsített, gyakran átépített változatai állnak.

Balatonföldvár régi villaépületei rendszerint jó állapotban vannak. A balatonföldvári villaépületek többségét szálláshelyként, középkategóriás panzióként, vagy vendégházként hasznosítanak.

A vasútvonaltól délre eső, hagyományos városi területek épületei – néhány közintézménytől eltekintve – földszintesek, magas tetősek. A vasúttól északra eső üdülő negyedben gyakoriak a földszintesnél magasabb épületek, a 20 század elején épült egyemeletes villák éppúgy, mint a hatvanas-hetvenes évek többszintes vállalati üdülői, illetve a 21 század első évtizedéből származó társasüdülők, lakóépületek.